Balzac étterem design

FABERGÉ húsvétra

Mindjárt itt a húsvét, így gondoltam prezentálok Nektek egy kis csekélységet.
FABERGÉ nyakláncaira esett a választásom, íme:

                                

OEUF OLGA CRÈME

OEUF DUCHESSE BLANC

OEUF MATELASSÉ COLORÉ OR ROSE

OEUF TSARSKOYE SELO VERT VIRIDIAN

OEUF TROIS ORS FLAMMES

OEUF PAVLOVSK POUDRÉ

OEUF YELAGIN BLEU

OEUF YUSUPOV PRUNE

Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
Volkovszkaja-csapata

A léleknek jóleső fehérség

Hangszerek belsejéről készült fotók

fényZENe

2010. december

túlságosan megérteni egy álmot sosem tudunk igazán

vagy tán nem is kellene?

hogy hol kezdődik bennünk a vágy a megismerésre? melyik sejtünk veti fel először a kérdést, hogy látni akarjuk a mögöttest?

számít ez?

csak szeretnénk értelmezni az értelmezhetetlent, hogy be tudjuk fogadni az ismeretlent

te ott állsz, én meg itt

s közben meg hol is vagyunk igazán?

én a te álmodban, te az enyémben, és reménykedünk, hogy közöset álmodunk ugyanazon az éjszakán 

...mert minden, amit kimondok, valósággá válik, de ha félve mondom ki, nem a szavak maradnak meg, hanem csak a félelem...
...de katarzis nélkül élet sincsen, vagy ha van is, én nem kérek belőle... 

                                                                                                               

                                                                                                                                                        /Egri Mónika/


Mindenkinek szívből ajánlom: http://fenyzene.blogspot.com/

Honvágy

Most, hogy itt a jó idő, erős honvágy gyötör.
Talán azért, mert ilyenkor már rengeteg többórás szabadtéri programot lehet szervezni, amiben mindig akad partnerem. Amikor nyaranta kiutazom és a barátok erről értesülnek, nagyjából egy hónapra, percek alatt meg is szervezik helyettem a programokat. Bevallom őszintén, ez amennyire rémisztő sokszor, annyira hiányzik is.

Nem áll tőlük távol hogy a "haza"jövetelem előtt egy nappal bejelentsék, hogy megyünk fel a hegyekbe, nincs apelláta, még legalább egy hétig kint kell maradnom! Hát, ilyenkor mit is tehet az ember, mint hogy marad és elindul bevásárolni? (:
A legutóbbi alkalommal, amikor kint voltam, csak másfél napig sikerült ott maradnom (ezért is vagyok kiéhezve a szeretett honra), így nem is jeleztem nekik, hogy megérkeztem. Persze mint minden, úgy ez is kiszivárgott és kaptam sorra a telefonokat, hogy milyen dolog ez, hogy még csak egy teára sem néztem be hozzájuk? Nos nem szép, de sajnos nem volt  mindenre időm a temető, rokonok és a fél napos sarki róka sapka keresgélése mellett. (Na jó, a sapkáról nem kell tudniuk) :)) Viszont mentségemre szóljon, hogy gondoltam rájuk, hiányoznak, de sajnos osztódni még nem igazán tudok. De ezúton üzenem Nekik, hogy legközelebb mindent bepótolunk!
Ahogy a barátok, úgy az otthoni ízek, a környezet, az orosz humor és a barátokkal folytatott, hajnalba nyúló, felszabadult beszélgetések is hiányoznak. Bár én alapjáraton egy magányos
típus vagyok, szeretek egyedül lenni, szeretem ha elcsitul minden körülöttem, most mégis fejest ugranék ebbe a mozgalmas programosdiba.
Félreértés ne essék, van dolgom bőven, de mégis... odavágyódik az ember. (És) bár mozgalmas napok elé nézek minden alkalommal amikor kint járok, vannak nyugodt perceim is, amikor csak kilépek a házból, lebattyogok az Ung folyó partjára és merengek.

Remélem hamarosan csillapíthatom honvágyam egy ungvári csiburek társaságában, valahol a hegyekben, vagy legalább ezen padok egyikén ülve, a folyó csordogálását hallgatva.

Gyorstalpaló, avagy amit érdemes tudni az orosz konyháról

A családomban nincs olyan ember, aki ne szeretne enni, mégis nem annyira "ételközpontú" a kultúránk, mint a magyaroké. Értem úgy, hogy ritkán cseverészünk arról, hogy ki mit evett, főzött. Ennek ellenére jócskán több fajta étel kerül az asztalra, mint itt Magyarországon.. No ez persze nem feltétlenül az anyagiakon múlik, hanem a kultúra követeli meg a sokat és sokféle elvet.
Jómagam kezdek átállni a magyar mennyiségekre, mert bevallom őszintén, se időm, se energiám minimum 3 féle saláta mellé még 40 féle más harapnivalót készíteni előétel gyanánt. :) Viszont nagyon csodálom unokatestvéreim feleségeit és nagymamámat, aki egy óra leforgása alatt minimum 20 fajta ételt varázsol az asztalra.
A családomban, ami kötelező jelleggel ilyenkor az asztalra kell, hogy kerüljön, az a füstölt hal, marinált gomba, tojás, nyers zöldségek (uborka, paradicsom), sajtok, kaviár, saláták amik persze különféle módon vannak felhasználva.

Íme amit érdemes tudni a konyhánkról:

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethetõ vissza. Ez a régi tradíció ötvözõdött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség elõszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, mûveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. Fõleg I.Péter cár és II. Katalin uralkodása alatt érvényesült a francia hatás, amit erõsített, hogy néhány francia szakács letelepedett Oroszországban.
A hatalmas ország területén többféle éghajlat is megtalálható. Az országot övező tengerekben, tavakban, folyókban sokféle hal, rák és hidegvérű állat fordul elõ.
Az étkezések bevezetője a zakuszki, lényegében egy vegyesízelítõ, amit az éppen rendelkezésre álló halakból, zöldség- és salátafélékből, húsokból, felvágottakból állítunk össze. Nincs szabály, hogy mit és mennyit kell tálalni belőle, de ez általában egy nagy mennyiség szokott lenni. Oroszországban már a múlt században szokás volt együtt tálalni különféle hideg ételeket, ezt azután átvették a franciák és a svédek is. Végül is a franciák finomították, fejlesztették tovább úgy, hogy ma már a világon mindenhol elterjedt fogás a vegyes ízelítő.

Az orosz konyha levesei tartalmasak, bőven főzünk a levesekbe különféle húsokat, zöldségeket és világszerte elterjedt az orosz borscsleves, amirõl elmondhatjuk, hogy az egyik nemzeti ételünk, amit káposztával, céklával, egyéb zöldségekkel, hússal főzünk, tejfölözzük. Többféle készítési módja vált ismertté (ahány ház, annyi szokás). Majdnem minden leves alapja a buljon ami a húsleves alaplének felel meg. Sokak számára szokatlan módon a húsételek közben vagy az étkezés végén fogyasztjuk,

sokféle változatban készítjük a tésztaételeket, leveles, omlós vagy kelt tésztákból. Ezeket töltjük hússal, zöldségekkel, tojással, gombával, rizzsel. A pirogot nemcsak sós töltelékkel készítjük, hanem édessel is, mint például az almás, túrós és barackos változat.
A húsok minden fajtáját felhasználjuk,a főzéshez olajat, ritkán vajat alkalmazunk. Nagy kultusza van a faszénparázson készített rostonsülteknek és nyársonsülteknek is, a húsokhoz burgonyát, káposztafélét és sok nyers salátát adnuk, pl. paradicsomot, uborkát, káposztát, céklát. Sok nyers hagymát fogyasztunk, de kedveljük az ecettel, az olajjal, a tejföllel ízesített salátákat is. Mmmmm. :)

Néptáplálék a káposzta, melyet nyersen, főzve, párolva és savanyítva fogyasztjuk. Fűszerezésre, ízesítésre az ismert fûszereken kívül aromás fûszernövényeket és savanyított, erjesztett tejtermékeket is felhasználnak. Nagyon szeretjük felhasználni a kaprot salátákba és különféle ételekhez egyaránt. A kefír, a joghurt és egyéb tejtermékek mellett fogyasztjuk a juh-, kecskesajtot és a túrót is.

Kenyérbõl a barnább rozskenyeret részesítjük elõnyben.
Vajas és omlós tésztából gyümölcsökkel, vajkrémmel, tejszínhabbal készítünk különféle süteményeket, a fagylalt- és parfékészítmények egész évben kaphatók. Előszeretettel használjuk a burgonyát, rizst és a hajdinát, továbbá rengeteg féle kását is készítünk.

Kedveljük a vodkát és a különféle borpárlatokat, pálinkaféléket, illetve ugye közismert a magas teafogyasztásunk és rengeteget kávézunk.
Amit majdnem elfelejtettem az az, hogy minden étkezésnél szívesen tesszük az asztalra a nyers paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát és persze a retket is.

Nagyjából ennyi lenne. Remélem sikerült kellően bemutatnom/vázolnom a konyhánkat és azt is, hogy kedvet kaptatok mondjuk egy borscs leveshez vagy a füstölt halhoz (makréla). :)